Számlával Egy Tekintet Alá Eső Okirat
- Számlával egy tekintet alá eső okirat - ART témájú gyorskérdések
- 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet a digitális archiválás szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
- - Adózóna.hu
Épp ezért könnyebben és gyorsabban tud segíteni a vállalkozásnak csökkenteni az adókockázatát, és megoldásokat javasolni arra, hogy a vállalkozás miként tudja megtalálni a saját (jogkövető) útját az áfában, számlázásban és az EKAER-ben. Ahány vállalkozás, annyi vállalatirányitási rendszer, annyi sajátos adatstruktúra létezik, és épp ezért több út vezethet a helyes áfa- és EKAER-kezeléshez és számlázáshoz. A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. Kapcsolódó cikkek 2019. május 16. NAV Online számla: 3+1 feladat májusra Már tisztán látszik, hogy az idei év is több kihívást tartogat az adózók számára a valós idejű számlajelentéssel kapcsolatban. Az év elején beharangozott online számla verzióváltás NAV által június 4-re kitolt határideje lehetőséget biztosít négy onlineszámla-terület áttekintésére – írja az RSM blogja. 2019. május 24. Hogyan ne kerüljünk a NAV célkeresztjébe és mit tegyünk, ha már ott vagyunk?
Számlával egy tekintet alá eső okirat - ART témájú gyorskérdések
Szerintem itt kell rögzítened: "24. kérdés: Hogyan kell rögzítenem a "Számlaadat-rögzítés" menüben a módosító számla adatait, ha a módosítandó alapszámla adatait korábban már rögzítettem a felületen és beküldtem? Az ilyen módosító számla adatait nem a "Számlaadat-rögzítés" menüben kell megadni. A "Számlák" fülön belül a "Kimenő számlák" menüpontban meg kell keresni annak a számlának az adatait, amihez a módosító számla kapcsolódik. Ezt követően a számla adatait tartalmazó sor végén (a "Műveletek" fejléc alatt) lévő ikonra kattintva a "Módosítást" kell kiválasztani, majd ezután nyílik lehetőség a módosító számla adatainak rögzítésére. " [link] Viszont lehet, hogy előtte a sztornó számlát technikailag érvénytelenítened kell, mivel a rendszerben már szerepel az a számlaszám. Ez segíthet még (függetlenül attól, hogy gépi számlára vonatkozik) "31. kérdés: Milyen esetekben kell az eredeti számlára hivatkozni? Ha a számlázó programban sztornózunk egy számlát és újra kiállítjuk, az új számlában hivatkozni kell a korábbi számlasorszámra?
Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat. A NAV honlapján 2020. július 1-jén megjelent tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) alapján a befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfa-bevallás M-lapjain szolgáltatandó adat, mégpedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfa-bevallás M-lapján, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol. Azokról a számlákról, amelyek áfa-tartalmát a 2020. június 30. napját magában foglaló időszakban helyeztük levonásba, még az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. )
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A számla helyes kiállítása sok bonyodalomtól és kockázattól menti meg az adózót, megkönnyíti az adó- és áfabevallás elkészítését, az online számla-adatszolgáltatást, az EKAER-kötelezettség teljesítését vagy éppen a fuvarozás szervezését – írja az RSM blogja. 1. Fel kell-e tüntetni a teljesítés időpontját a számlán? A teljesítés időpontja rendkívül fontos tényező az adózó számára. Lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátottak ki. Ettől függetlenül a teljesítési időpontot érdemes feltüntetni, még akkor is, ha ez nem kötelező. 2. Számlával egy tekintet alá eső okiratot nem kötelező a számlázóprogramból kibocsátani? A számlával egy tekintet alá eső okiratot gyakran módosító számlának, helyesbítő számlának, debit note-nak, credit note-nak szokták nevezni. A számlával egy tekintet alá eső okiratra is a számlára vonatkozó szabályok az irányadók, ugyanúgy számlázóprogramból vagy számlatömbből kell kibocsátani, mint a "normál" számlát, ugyanúgy sorszámmal és saját kibocsátás keltével kell, hogy rendelkezzen.
1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet a digitális archiválás szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Bár a rendelet hatályát veszti a veszélyhelyzet utolsó napjával, várható az rendelkezései (az esetleg pontosításokkal) törvényi szintre kerülnek átemelésre. Az alábbiakban foglaljuk össze az irányadó szabályokat: 2. Kire vonatkozik A könnyítés (Ktv szerinti) vállalkozókra alkalmazandó, amelyek azzal felelnek meg a "kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetükben a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint". Sajnos a rendelet szövegezéséből nem derül ki egyértelműen, hogy az adómértékcsökkentés kapcsán mikori adatok alapján kell vizsgálni, hogy megfelel-e társaság a KKV minősítésnek, de úgy tűnik (az adóelőleg csökkentése kapcsán megfogalmazott szabályok alapján), hogy ezen adatokat a beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó elkészített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok alapján határozza meg.
- Online számla adatszolgáltatás útmutató - BLOG | RSM Hungary
- Karácsonyi asztali díszek saját kezűleg
- Számlával egy tekintett alá eső okirat
- Mit csináljak ha bedugult a fülem program
- Adózóna.hu
Természetesen, ha az adóalany minden – a módosítással érintett – eredeti számla sorszámát felsorolja a korrekciós bizonylaton, az biztosan kielégíti a törvényi előírást. Elvileg azonban az a megoldás sem lenne kifogásolható, ha az adóalany például úgy specifikálja a módosítással érintett eredeti számlák körét, hogy a korrekciós bizonylaton például egy adott időszakban egy adott partnere irányába kiállított számlák összességére hivatkozik ( például az X Kft. részére 2017. első negyedévében kiállított számlákra), hiszen így is pontosan azonosítható, hogy a módosítás mely számlákat érinti. Megjegyezzük azonban, hogy a NAV nem támogatja ezt a megoldást, annak ellenére, hogy nincs olyan megszorítás az Áfa törvényben, hogy kizárólag a számla sorszámával lehet az alapszámlára való hivatkozást teljesíteni. További kérdések merülhetnek fel a törvény azon rendelkezésével kapcsolatban, mely értelmében a számlával egy tekintet alá eső okiraton szerepelnie kell az eredeti számla azon adata megnevezésének, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetének, illetőleg annak számszerű hatásának, ha ilyen van.
Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot. Észszerű idő Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) 163. §-a értelmében az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül köteles gondoskodni. Az adóalanyokban sokszor nem is tudatosul, de a jogszabály szövegéből látható, hogy a számlát főszabály szerint legkésőbb a teljesítésig (előleg fizetésekor annak kézhezvételéig, jóváírásáig, megszerzéséig) ki kell állítani. Mivel azonban ezen időpontban nem feltétlenül áll rendelkezésre minden olyan adat, ami szükséges a számlázáshoz, a jogalkotó biztosít némi mozgásteret, és kimondja, hogy a számla kibocsátásáról a teljesítéstől, illetve az előleg áfájának megállapításától számított észszerű időn belül kell gondoskodni.
E szerint tehát a korrekciós számlát mindig be kell sorszámozni, sőt, ezt is számlának kell tekinteni, így az adóigazgatási azonosításról rendelkező Számlarendelet szabályait is be kell tartani mindenfajta korrekciós számlánál, számlával egy tekintet alá eső okiratnál is. A korrekciós bizonylat csak akkor szabályos, ha feltüntetjük rajta annak a számlának a sorszámát, amelyet módosítunk. Amennyiben több számlát korrigálunk egyszerre, akkor valamennyi korábbi számla sorszámát szerepeltetnünk kell. Egy számlát lehet többször is helyesbíteni, csak akkor szerepeltetnünk kell a korábbi helyesbítő bizonylatok sorszámát is. A korrekciós bizonylaton elvileg (a törvény szerint) nem kötelező szerepeltetni teljesítési időpontot, de azért mégis javasolható annak feltüntetése, mert egyrészt általában az adóhatóság is elvárja, másrészt ez alapján tudjuk pontosan, hogy amikor önellenőrizni kell a korrekció eredményeképpen, azt melyik bevallásra kell megtennünk. A korrekciós számlákon, sztornó számlákon ugyanis mindig az eredeti teljesítési időpontot kell feltüntetni, amellett, hogy a kibocsátás dátuma természetesen mindig az aktuális tárgynapi dátum.
2021. március 30. Amikor január elején közzétettük adódigitalizációval kapcsolatos tájékoztatónkat, még mi magunk sem érzékeltük, hogy milyen közel van április 1., amikortól is a NAV 3. 0 bevezetését követő szankciómentes időszak lejár. De vajon mi is változik április elsejétől és mire is kell figyelni? Rövid hírlevelünkben ezeket, az ügyfeleink által felmerülő kérdéseket válaszoljuk meg. Az áfával kapcsolatos adóadminisztráció dátumaival szépen feltölthettük 2021. évi naptárunkat. Első dátumként rögtön január elsejét jelöltük, amikor is elindult a NAV 3. 0 rendszere, amely alkalmazásában azonban rögtön három hónapos szankciómentes időszakot biztosított az adóhivatal (a számlázási szabályok ettől eltérő dátummal, január 4-ével változtak). E szankciómentes időszak jár le március 31-ével, és április 1-től minden áfa alanynak szinte minden kiállított számlája tekintetében kötelezettség az online számla 3. 0 szerinti adatok továbbítása, átadása a NAV online számla rendszerének. Harmadik dátumként pedig alapvetően július elsejét, valójában augusztus 20-át kellene bejegyeznünk a naptárunkba, hiszen július elsejétől áll "élesbe" a NAV áfa bevallás készítő "szolgáltatása".