Babits Mihály Húsvét Előtt Elemzés
című versében figyelhető meg: "Forr a világ bús tengere, ó magyar! "sodrában a szörnyű malomnak Ádáz Erinnys lelke uralkodik, mely trónokat őröl, nemzeteket, S a föld lakóit vérbe mártott százados korlátokat Tőre dühös viadalra készti. roppantva tör szét, érczabolát, multak acélhiteit [... ] " Egy nap lerontá Prusszia trónusát. A balti partot s Ádria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltanak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorlátai dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. " A háború őrültségének, esztelenségének érzékeltetésére használt "vak" jelző többször is visszatér a versben. Rába György rámutatott, hogy e jelző a schopenhaueri filozófia motívumaként kap helyet Babits versében. Jelentésmezője az értelmes rendező elv nélküli, Isten nélküli világ tragikumát fejezi ki: " [... ] Istenem! van óriások vak diadalmait zengeni... " "... a vak hőst" Az eltiport ember képe pedig feltehetően Petőfitől ered. Az Egy gondolat bánt engemet című versben olvasható: " [... ] holttestemen át "érctalpait a tipró diadalnak" Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engem összetiporva. "
[KARANTÉN VERS] Babits Mihály: Húsvét előtt - YouTube
Megállapítható, hogy a vers ez alapján 2 szerkezeti egységre tagolható. Az első szerkezeti egység központi témája a háború, míg a másodiké a béke. Ezen egységek hangulatukban is eltérőek. Az első egységben a szenvedély szétfeszíti a formákat, míg a másodikban a könnyed, magyaros dalforma jelzi a lélek viharainak elcsitulását. Az első szerkezeti egységben, Babits négyszer tér vissza a szenvedést is vállaló feltételes mellékmondat egy visszarettenő, megszakított főmondat kezdetével. "S ha kiszakad ajkam, akkor is…", "ha szétszakad ajkam, akkor is…", "s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is…", "de ha szétszakad ajkam, akkor is…". Ezek teremtik meg a szerteágazó mondatok útvesztőiben a rendet, alkotják a vers gerincét. Ezzel arra következtethetünk, hogy Babits rendkívül elszánt, bármi áron elmondja, amit el kell mondania, bármire képes lenne, csak a háború érjen véget. A cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét ígéri. A vers egészének tartalmához úgy jön a cím, hogyha sikerül kialkalmazni a békét, akkor eljön az emberiség számára a feltámadás.
Babits Mihály: Húsvét előtt - YouTube
- Babits Mihály: Húsvét előtt - YouTube
- Honda CR-V Elegance 2.0 Hybrid – a szomszéd hibridje mindig zöldebb? - Autó tesztek - Tesztelok.hu
- Aloe vera ital jótékony hatása
- A Nyugat | Sulinet Hírmagazin
- A hét verse - Babits Mihály: Húsvét előtt | Litera – az irodalmi portál
- Bazi nagy francia lagzik 2 indavideo
- A konyhafőnök 1. évad 2. része - evad. évad epizod. rész - A konyhafőnök részek ingyen, online letöltés nélkül
- SZJA | Dr. Szász ügyvédi iroda
- Okostankönyv
- Varázsszámok hannah fry és a matek varázslatos világa son
- Mohácsy károly irodalom 9 online olvasás video
Babits Mihály: Húsvét előtt by Lili Pócsik
A bonyolult mondatépítkezés bizonyítéka lehet Babits mondatmegújító szándékának. A vers gondolati egységét a főmondat és a hozzá kapcsolódó mellékmondatok viszonya határozza meg. A vers központi gondolata a háború értelmetlenségének kimondása és a béke akarása. A vers érzelmi és intellektuális csúcspontján szinte artikulálatlanul robban ki a felkiáltás: "hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! " Ötször tér vissza a szenvedést is vállaló feltételes mellékmondat ( "S ha kiszakad ajkam, akkor is"), amely előkészíti a 9–10. versszak üzenetét. A vers legfőbb üzenete a békevágy. A vers célja ennek kinyilvánítása. A kimondásnak azonban számos akadálya van. Az egyik az, hogy oly mély és intenzív az embertelenség korszakának elutasítása, és oly végső pontjára jutott már a fájdalom, hogy nehezen artikulálható. A másik pedig a kimondott szó hitelében való kételkedés. Hiszen a háborút éltetők a "nemzetmegmentő" kifejezés ugyanúgy használták, mint az ezzel szemben álló gondolat képviselői.
Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezerek várta, lélekzetadó, szent, embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót, hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön új március, viruljunk ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre! Ó, béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra. Testvérek, ha túl leszünk, sohse nézünk hátra! Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre!
A Húsvét előtt című versét Babits Mihály 1916 márciusában írta (alkalomra) és 1916. március 26-án szabadságolásának idején szavalta a Nyugat zeneakadémiai matinéján. A versben békét követel az első világháború kellős közepén. Babits alapvetően visszafogott karakterű költő volt, aki húzódozott a politikától, pl. a munkásság gondját-baját se tudta igazán átérezni (nem arra volt hivatva, hogy költészetével az ő elkeseredésüket fejezze ki). Távol tartotta magát a népboldogító kommunista és szocialista eszméktől, és a forradalomtól is tartott, nem szerette a tüntetéseket, a sztrájkhangulatot (nem úgy volt vele, mint Ady, aki üdvözölte a forradalmat). Ám az első világháború véres időszaka megváltoztatta apolitikus hozzáállását: úgy érezte, most már neki is meg kell szólalnia, mert a világháború szörnyű teher volt az országon, a maga anyagi és mindennapi terhével nyomasztóan hatott az emberekre. Minden józanul gondolkodó ember látta, hogy nincs értelme a háborúnak, mert hiába van a sok véráldozat meg a sok anyagi, időbeli, erkölcsi áldozat: ennek a háborúnak mi a vesztesei vagyunk.